M109 galaxis M109. Nem volt egyszerű... Végre tiszta egem volt, viszont itt nem nagyon alkalmas mélyegezésre az ég, főleg a fényszennyezés miatt. Amúgy bolygókat és Holdat, illetve Napot szoktam fotózni... A 150/1800-as MC nem is épp mélyegezésre való, de nem lehETEtlen. De nem volt más most, amit fotózhatnék. Gondoltam meglövöm élETEm első galaxisát a makival. Nem tudtam még, hogy ez ilyen kis pici és hogy ennyire halovány. A helyzet a szokásos, felettem lámpa, előttem a Göncöl, de a ház mellett, világító ablakokkal, plusz a város fényei. Mondanom se kell, ebből se láttam semmit a keresőben a Phecda csillag is csak egy kis halvány csillagocska volt, a stelláriumban pedig teljes káosz volt ahhoz képest, amit egy hosszabb expó után láttam a felvételen. Az élőképen semmi nem volt. Azt csináltam, hogy fotóztam egyet, majd a kijelzőn a képet a telefonnal lefotóztam, berohantam és próbáltam beazonosítani a csillagokat. Volt pedig nálam az udvaron két telón, két app és papír alapú térkép is. A telefonos app-ok használhatatlanok voltak. Teljesen vakon voltam. Kb. két órát el is bíbelődtem így. Kezdtem már ideges lenni. Aztán megláttam egy ici-pici pacát az egyik elkészült képen. Gondoltam vagy az lesz, vagy nem. Így kezdtem el fotózni, hogy azt se tudtam az van-e a képen. 144 kép után megálltam, mert a kutya szólt, hogy sétálni akar és azt se tudtam, megéri-e folytatni. Addig nem is tudtam elkaptam-e, amíg nem lett kész a stack. A képen csak 3 csillagot láttam. A feldolgozás semmi extra, próbáltam egyszerűre venni, pár perc volt az egész. Nagyon nagy élmény volt, hihETEtlenül örültem, mikor megláttam a galaxis karjait. Talán még nem örültem így fotónak élETEmben, leszámítva az első Jupiteres képem.
Hozzászólások