blgy Legyen, ahogy mondod! :-))

szeva62 Akkor jól érzékeltem, hogy valaha egytérden térdelő, kezét összekulcsoló angyalka lehetett. Csak a fejecskéjét nem tudtam beazonosítani. Jól láttam, hogy nincs neki.
Azért egy-két szóval adhattál volna hozzá magyarázatot, oda írhattad volna pl. "Valaha térdelő angyalka, ma már csak egy torzó szobrocska egy régi vidéki temetőben! A fejecske már elporladt!"

blgy Éva köszönöm megjegyzésedet, nincs miért elnézést kérned! Valamennyi önálló értékítélettel bíró ember szemléletében mást-és mást hozhat ki ugyanaz a kép, szobor, zene, beszéd...
és még lehetne a sort hosszan folytatni.
Ugyanez igaz a kiváltott asszociációkra és az érzelmekre is.
A kép egy mecseki falucska temetőjében készült, ahol anno homokkőből készítették a sírköveket. Ezek megfelelő kezelés hiányában idővel porladnak, törnek, ahogy valljuk be - az emlékezés is.
A valamikori angyalka feje is hiányzik a pici sírkőről, tulajdonképpen az emlékek porladása jutott eszembe róla, és az volt, ami a megörökítésére késztetett.
Árnyékoló paravánt a temetőbe nem vittem magammal, több állásból is készítettem képet, ezt az egyet gondoltam november elsején, mindenszentek ünnepén feltenni.

szeva62 Sajnos ellenfényben fotóztad, ezért nálam úgy néz ki, mintha egy pitiző kiskutya lenne! Sajnálom! Elnézést! :(

blgy Andrea köszönöm! :-))

andibarta :))

blgy Köszönöm szépen! :-))

lica :)