Fagypont fölé emelkedett a hőmérséklet az Északi-sarkon
Rendkívüli hőhullám uralkodik a sarkvidéken, vasárnap több mint 20°C-kal volt melegebb az átlaghoz képest.
Az idei tél eddig hazánkban gyakran átlag feletti hőmérsékleteket hozott, és ez sajnos máshol is megfigyelhető volt. A The Guardian beszámolója szerint az elmúlt időszakban az Északi-sarkon "extrém meleg" időjárás uralkodott, mely anomália még most is jelen van. Február 2-án több mint 20°C-kal volt melegebb az 1991-2020-as időintervallum által meghatározott 30 éves átlaghoz képest. Ez azt jelenti, hogy a hőmérséklet fagypont fölé emelkedett,
átlépte a mért érték a hóolvadás küszöbértékét.
A különböző európai és amerikai modellek szerint a norvégiai Svalbard északi részén szombaton már 18°C-kal volt melegebb a fent említett 30 éves átlaghoz képest, vasárnap, azaz február 2-án pedig már a 20°C-ot is meghaladta a hőmérsékleti anomália. A Finn Meteorológiai Intézet tudósa, Mika Rantanen egyértelműen fogalmazott: "Ez egy nagyon extrém téli felmelegedési esemény volt". Hozzátette azt is, hogy minden bizonnyal nem a valaha megfigyelt legszélsőségesebb esemény volt ez, de közel állhat hozzá. A sarkvidéki jég egyre gyorsabban olvad. Ahogy olvad a hó és a jég, úgy nő a sötét felületek nagysága, ami több napsugárzást nyel el, mint a havas, jeges felszín, így talaj több hőt tud átadni a légkör alsó rétegének.
Julien Nicolas, az EU Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálatának tudósa szerint a szokatlanul enyhe téli hőmérséklet az Izland felett kimélyült, alacsony nyomású rendszernek köszönhető, amely intenzív áramlással meleg levegőt szállított az Északi-sark felé. Az Atlanti-óceán északkeleti részén az évszakhoz képest sokkal melegebb a tengervíz, és ez is hozzájárult a szokatlanul enyhe sarkvidéki időjáráshoz. Julien Nicolas szerint nem sűrűn fordulnak elő ilyen időjárási események, de a gyakoriság mértéknek megállapításához további mérések, számítások, elemzések szükségesek. Hasonló esemény 2018 februárjában is történt.
A Kopernikusz adatai szerint a napi átlaghőmérséklet több mint 20°C-kal volt az átlag felett február 2-án az Északi-sark közelében. Viszont az olyan távoli régiókban, mint az Északi-sarkvidék középső része, kevesebb közvetlen mérési pont van, ezért a tudósok szerint nehéz megbecsülni ott a hőmérséklet átlagtól vett eltérését. Ugyanakkor az egyik sarkvidéki hóbója is megerősítette ezt az extrém anomáliát,
mérése szerint február 2-án 0,5°C-ig melegedett a levegő a sarkvidék azon pontján.
Északon a sarkvidék közel négyszer gyorsabban melegszik 1979 óta, mint a globális átlag, és azóta egyre gyakoribbak és intenzívebbek ezek a pozitív hőmérsékleti anomáliák. A tudósok szerint, ha ez ilyen ütemben folytatódik tovább, akkor két évtizeden belül a Jeges-tenger a nyári időszakban elveszítheti jégtakaróját - nyilatkozta a The Guardian-nak Dirk Notz, a Hamburgi Egyetem klímakutatója.
Borítókép: Illusztráció
Időjárással kapcsolatban szívesen várjuk képeiteket, sztorijaitokat.